2015. augusztus 17., hétfő

A kezdetek

  Mindenki tudja milyen nehéz, mikor új környezetbe kerülünk. Konkrétan a középiskolára gondolok... Ott kell hagynunk az általános iskola falait, a tanárokat, a barátokat... Új emberekkel kell megismerkednünk, új pedagógusokkal, szabályokkal, kultúrával.
  Nagy nyomás van a diákokon az utolsó hónapokban... Pályaválasztás, felvételi, ballagás, búcsúzkodás. De ezen egyszer mindenkinek át kell esnie. De ne aggódjatok, a családotok, barátaitok segítenek nektek. :)

  Februárban döbbentem rá, hogy mindjárt vége. VÉGE. Az a sokat emlegetett ballagás már a nyakamban loholt. Januárban túl estünk a felvételi vizsgán, szóbeli vizsgákon az iskolákba. Februárban tablófotózás. Márciusban megtudtuk, kit hova vettek fel. Áprilisban előkészületek az utolsó közös szereplésünkre. Májusban előadás, tablóképek, meghívók kiosztása, ballagás szervezése. Június...az utolsó hónap. Utolsó osztály kirándulás, bankett, szerenád, búcsúzkodás, beiratkozások, ballagás.
  A nyár hamar elszállt. Augusztus végén gólyatábor...

  Reggel, mikor felkeltem, kicsit féltem. Különös napnak indult, ugyanis akkor volt a beköltözés a kollégiumba. Már tegnap bepakoltunk mindent, ami szükséges.
  A kocsiban ülve, izgatottan vártam, hogy megérkezzünk, megismerhessem a szobatársaim, a nevelőnőm.Belegondoltam, milyen jó is lesz a középiskola. Új barátok, szerelemek, sok kaland.
   Megérkeztünk. Ott álltam a kollégium bejárata előtt. Reméltem, hogy olyan szobatársaim lesznek, akikkel mindent megoszthatok, akik segítenek átvészelni a kollégiumi életet. A hallban kedves lányok és tanárok vártak bennünket, megkaptuk a szoba beosztást. Nagyon magasan volt a szobánk, a 8. emeleten.
A folyosón nem lehetett elférni a sok embertől. Nagy nehezen beszálltunk a liftbe. miután kiszálltunk nem kellett sokat menni a szobánkig. Az addig sohasem látott, ismeretlen lányok már ott voltak a szobában.
  A pakolás és díszítés elvégeztével még a szülők feljöttek elbúcsúzni. A tanárok körbevezettek minket, bemutatkozós délutánt tartottak.
  A szobatársaim nagyon kedvesek voltak.

Laura Siófokról érkezett, Kata Pusztaegresről, Szilvi pedig Szabadegyházáról. Mind a négyen ugyanabba a suliba kezdtük meg a tanulást szeptemberben.